Venyige Sándor: NAP, ÁRNYÉK, BOSZORKÁNY

Erdélyi gyalog-galopp Móricz Zsigmond: Erdély trilógiája nyomán

ELŐADÁS RENDELÉS: INFO@VERES1SZINHAZ.HU | +36 70 361 1349

A Gózon Gyula Kamaraszínház és a Veres 1 Színház koprodukciója.

SZEREPLŐK:

Bethlen Gábor Péter, Erdély fejedelme: KÁLID ARTÚR
Károlyi H. Zsuzsanna, a felesége: NAGYVÁRADI ERZSÉBET
Báthory Anna-Mária: FEKETE LINDA
Homonnay-Nagy György: KRAJNIK-BALOGH GÁBOR
M. Boronkai György, kincstartó / Jónás / Sz. Szimoni György: SZEMÁN BÉLA
Péchy Z. Simon, kancellár / Forgách Zsigmond Ottó / János: STUBNYA BÉLA
Ábel: JANIK LÁSZLÓ
Ágota, a fejedelemasszony társalkodónője: TURÓCZI ÉVA
Pázmány Péter-Pál / Keresztessy Lip. Pál, lippai várkapitány: FELLINGER DOMONKOS
Panka, a várkapitány felesége: HAIK VIKTÓRIA
Bora, a lányuk: TAKÁCS-KISS ZSUZSANNA

Rendezőasszisztens: Csányi Erika
Díszlet- és jelmeztervező: Janik László

Rendező: JANIK LÁSZLÓ

Bemutató: 2022. február 17.

Történik Erdélyben nagyjából a középkor alkonyán és az újkor hajnalán.

A Móricz Zsigmond Erdély trilógiájának második és harmadik részéből írt színmű fordulatos, humorral gazdagon átszőtt, több szinten működő hatalmi és szerelmi játszma. A politika és a szerelmi háromszög egymásba fonódása, az intrikák, megcsalások, és megcsalatások, féltékenység és behódolás, mind-mind keresztül-kasul hálózzák be ezt a modern feldolgozást, mely sokszor hangosan és ironikusan kérdez rá nemzeti önazonosság-tudatunkra, miközben egy szerelmi háromszög keretezi a történet folyását.

Harcol itt egymással múlt és jelen, a kanti etika és a machiavellista államrezon, magán- és közérdek, magán- és közélet, férfi és férfi, férfi és nő, nő és nő, katolikus és református, király- és törökpárti, barokk és reneszánsz, perzselő hiedelmek és hideg racionalitás, Európa és Ázsia, plebejus és arisztokrata.

A történetmesélés fordulatai során pedig egyvalami egészen biztosan világossá válik: egy országvezető is tévelygő magánemberként éli meg mindennapjait, aki a rárótt feladat súlya alatt görnyedve talán nem is sejti, hogy távlatos gondolkodású, történelmi léptékű államférfiként ítéli majd meg az utókor, miközben ő maga ágytól ágyig tartó nyomorult menekülése közben a hatalom megragadása/megtartása kérdései között őrlődik tanácstalanul és többnyire reménytelenül.

A darabot 1998-ban az év három legjobb magyar kortárs drámája közé választották.